Introdusaun
Loron 30 de Agostu 1999 nu’udar pontu odamatan boot (turning point) ba autodeterminasaun povu Timor-Leste nian liusi Konsulta Populár ne’ebé organiza husi Nasoens Unidas. Iha kontestu istóriku Rejiaun Oecusse-Ambeno nian, liuliu rai Makelab, naroman independénsia ne’e labele sees husi trajédia fakar raan iha loron 20 de Outubru 1999. Memória istórika ne’e la’ós de’it eventu pasadu nian, maibé baze moris ne’ebé hatur hela iha rate mártires sira nian hamutuk 13 (Sanulu Resin Tolu) mak hanesan: Yohanes Talias, Domingos Fone, Mateus Ton, Gradus Elo, Marculino Fone, Antonio Beno, Luis Palat, Ernesto Elo, Justilio da Costa, Paulus Quelo, Paulus Kusi, Domingos Quelo, Francisco Taek.
Iha tinan 2026, selebrasaun ba dala 27 ne’e dudu sosiedade sivil no matenek-na’in sira hodi hateke kle’an liután: Oinsá transforma sakrifísiu pasadu nian ba kbiit nasionál ohin loron nian? Hodi responde ba kestaun ne’e, artigu ne’e sei analiza pilar fundamentál hitu (7) hodi kesi metin signifikadu selebrasaun Konsulta Populár ho realidade loloos dezenvolvimentu nian iha sub-nível lokál.
Pilar Fundamentál Hitu (7) ba Dezenvolvimentu bazeia ba Espíritu Mártires:
- Motivasaun Nasionál no Memória Kolektiva.
Selebrasaun Konsulta Populár iha tinan 2026 ne’e tenke foti nu’udar motor epistemolójiku hodi fanun fali motivasaun nasionál. Libertade nasionál ne’ebé goza ohin loron reprezenta rezultadu husi determinasaun povu nian iha tinan 1999. Iha kontestu kontemporáneu, motivasaun ne’e labele naklakon bazeia ba mudansa tempu. Espíritu ukun rasik an tenke lakan nafatin iha sidadun ida-idak nia neon hodi hasoru “funu foun” nian, hanesan kombate ki’ak, deznutrisaun, analfabetizmu, no dezigualdade sosiál. Estratéjia ne’e bazeia ba meta boot ida: hatudu ba mundu dezenvolvimentu katak Estadu Timor-Leste iha kbiit solidu hodi jere no dirije ninia soberania nasionál ho matenek. - Asaun Integrados.
Onra ba istória labele para de’it iha diskursu retórika, formál, ka serimónia solene tinan-tinan ne’ebé mamuk husi konteúdu mudansa. Governu Sentrál, Autoridade RAEOA, no sosiedade sivíl tenke foti asaun integradu. Konseitu integradu ne’e esklui kualkér programa ne’ebé foka de’it ba dezenvolvimentu sentralizadu (urban-centered developpement). Planu dezenvolvimentu tenke inkluzivu, hodi dudu infrastrutura bázika hanesan bee moos, oparu estrada rurál, kbiit eletrisidade, no fásilidade saúde bázika suli hamutuk to’o iha baze hanesan komunidade Makelab. - Kooperasaun Multilaterál ba Dezenvolvimentu Sosiál.
Vitoria Konsulta Populár 1999 nu’udar rezultadu diretu husi interasaun no kooperasaun ne’ebé metin entre povu baze, kleru (Igreja), funu-na’in (FALINTIL), no kampaun diplomátiku iha li’ur. Iha tinan 2026, dezafiu foun dezenvolvimentu nian ezije dinamizmu kooperasaun ne’ebé koerente iha nível rua:
Kooperasaun Internu (Intra-Estadu): Unidade institusionál no sinergia makro-mikro entre Governu Sentrál, Rejiaun Administrativa Espesiál (RAEOA), no lideransa komunitária (Suku no Aldeia) hodi minimiza konflitu inter-interstitusionál ba kadeira podér. Kooperasaun Esternu (Inter-Nasaun): Hametin parseira estratéjiku ho instituisaun rejionál no internasionál hodi kria transferénsia teknolójika, siénsia, no investimentu ekonómiku ba area enklave. - Edukasaun Kualitativa no Kapasitasaun Foin-Sa’e.
Iha rate mártires sira nian hatudu katak sira fo’o sira-nia moris hodi kria espasu naroman ba aban nian. Tan ne’e, pilar dezenvolvimentu nasionál ne’ebé sustentável mak bazeia ba investimentu kapital umanu (human capital) liusi edukasaun no kbiit (kapasitasaun) ba foin-sa’e. Jerasaun foun labele para de’it nu’udar espetadór ba istória, maibé tenke transforma an sai klalan-na’in (agents of change) ba teknolojia informasaun, siénsia relasionál, no inovasaun ekonómika. Estadu tenke garante formasaun profesionál ne’ebé linkadu ho merkadu serbisu, nune’e foin-sa’e sira la monu ba dezesperu sosiál, maibé sai parseiru solutivu ba dezenvolvimentu. - Lealdade ba Mártires sira no Étiqa Governasaun.
Liafuan maktuir iha rate mártir Yohanes Talias nian: “Hodi Ita Boot Sira Nia Mate Maka Ohin Loron Hari Timor-Leste”, fó karga morál ne’ebé boot tebes ba ukun-na’in sira. Lealdade ba mártires sira labele sukat de’it ho rituál kari ai-fuan iha rate. Lealdade loloos iha kontestu siéntifiku no administrasaun públika mak Étiqa Governasaun (Good Governance). Mártires sira fo’o ona buat hotu ne’ebé sira iha maibé la husu osan ka kadeira. Tan ne’e, aktu korrupsionáriu, nepotizmu, no manipulasaun riku-soin Estadu nian nu’udar traisaun akadémika no morál ba raan ne’ebé suli ona iha Makelab. - Atitude Pozitivu ba Oin.
Maske trajédia triste 20 de Outubru 1999 fakar raan barak, sosiedade Makelab no Timor-Leste tenke iha atitude pozitivu ba oin. Tuir téoria transformasaun konflitu nian, memoria pasadu labele uza hodi kria odiu, vingansa, ka trauma ne’ebé taka odamatan ba oin. Atitude pozitivu katak foti kbiit istóriku ne’e nu’udar forsa koesaun sosiál hodi kria pas, estabilidade nasionál, no dezenvolve laran-luak hodi transforma dezafiu sosio-ekonómiku aban nian sai oportunidade progresu nian. - Baze Metin iha Fuan ba Rai Oe-Cusse.
Pontu dezenvolvimentu hotu-hotu sei labele realiza se la hatur baze metin iha fuan ba rai Oe-Cusse. Enklave Oecusse-Ambeno liuliu area rurál Makelab mak berço (fatin moris) ba identidadi kultura, relijiozu, no istória nasionál Timor nian. Domin ba rai Oe-Cusse reprezenta fundasaun nasionál nian. Liusi reflesaun siéntifika ida-ne’e, ita bele lori argumentu katak distánsia jeográfiku (enklave) labele sai dezafiu ne’ebé haketak sub-rejian ne’e husi dezenvolvimentu nasionál, maibé tenke sai nu’udar pontu estratéjiku hodi hatudu susesu model dezenvolvimentu inkluzivu Timor-Leste nian ba mundu internasionál.
Konkluzaun
Selebrasaun Loron Konsulta Populár ba dala 27 iha tinan 2026 iha rai Makelab lori mensajen analítika katak independénsia nasionál iha folin ne’ebé boot tebes. Naran erói sira-nian ne’ebé tara metin iha rate Makelab labele sai de’it sasin dekorasaun memoriál nian. Dezenvolvimentu nasionál ne’ebé loos tenke hahú husi baze (bottom-up development), liusi investimentu ba kapital umanu, governasaun ne’ebé mós, no integrasaun total ba rai Oe-Cusse nu’udar fuan-fukun identidade nasionál nian. Banati-tuir mártires sira-nia mehi mak lori Makelab hamriik ho dignidade, sai dezenvolvidu, unidu, no buras ba futuru.
Artigu id a-ne’e analiza signifikadu sosiopolítiku husi selebrasaun Loron Konsulta Populár ba dala 27 (30 de Agostu 1999 – 30 de Agostu 2026) iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oecusse-Ambeno (RAEOA), liuliu iha rai Makelab. Períodu istóriku ne’e ladi’ak se ita la liga ho trajédia 20 de Outubru 1999 ne’ebé fakar raan mártires sira nian hanesan Yohanes Talias no ninia maluk sira. Liusi análize ne’e, artigu ne’e hatur pilar hitu (7) ne’ebé sai baze fundamental hodi sukat relasaun entre memória eróika nasionál ho dezafiu dezenvolvimentu kontemporáneu husi baze. Metodolojia ne’ebé uza mak kualitativu-analítiku hodi nune’e bele transforma diskursu formál erói nian ba asaun prátika ne’ebé integradu ba progressu socioekonómiku povu nian.
Husi: Januario Colo
